Hogyan tanítsunk meg egy 2-3 éves gyereket önálló játékra
A gyermek önálló játékra való képessége a megfelelő fejlődés, az agy érettségének, felnőtté válásának mutatója. Egy gyerek 3 évesen átlagosan 40-60 percet tud játszani mások bevonása nélkül.
Miért fontos megtanítani a gyermeket az önálló játékra, még akkor is, ha a családtagok vagy a bébiszitter egész nap odafigyelhetnek a gyerekre? A játékkal való elfoglaltság, az önálló szórakozás megtalálásának képessége a gyermek személyes fejlődését mutatja, a jellemformálás jelentős állomása.
Az önálló játék során a gyermek fejlődik:
- a folyamat logikus felépítésének képessége - egyes műveletek másokkal járnak a játék cselekményének kialakítása során (a baba etetéséhez ételt kell készíteni, meg kell teríteni);
- kezdeményezőkészség - folyamatosan játékfeladatokat kell megoldania (ha akadály jelenik meg a gép útjában, ki kell találnia annak leküzdésének módját);
- kitartás és türelem - a kívánt eredmény nem mindig érhető el első alkalommal (egy instabil kockákból álló torony leesik, a puzzle darabjai nem találják meg azonnal a helyüket).
Az aktívan és élvezettel játszó gyermek jó hangulatban van, ami pozitív hatással van az egészségre és a pszichés állapotra. Az önálló játék során a gyermek agya új idegi kapcsolatokat hoz létre, ami a fejlődés szempontjából fontos. A játékra való összpontosítás képessége segít a gyermeknek abban, hogy a jövőben az olvasásra és a tanulásra koncentráljon.
Okok, amiért a gyermek nem hajlandó egyedül játszani
Sok szülő szembesül olyan helyzettel, amikor egy 2-3 éves gyermek nem hajlandó önállóan játszani, nem tudja, hogyan és nem akarja elfoglalni magát, állandó odafigyelést igényel.
Ilyen probléma akkor merül fel, ha a baba úgy érzi, hogy a rokonok figyelme hiányzik. A saját ügyeivel elfoglalt anya gyakorlatilag nem kommunikál a babával, bár mindig vele van. Megpróbálja elhagyni a gyermeketA játékokkal való egyedüllét konfliktusokhoz vezet, mivel ezt újabb lépésnek tartja a távolságtartás felé.
Fontos a hőhiány megszüntetése, mielőtt a babát önálló játékra tanítanák. A gyermek legalább napi fél órában kapja meg édesanyját "osztatlan használatban" - a gyermeknek szüksége van testi kontaktusra (ölelés, hátmasszázs, "sín-sín" játékmasszázs stb.). A szeretet és a figyelem érzése erőforrást ad a babának a világ önálló megismeréséhez.
Az önálló játéktól való vonakodás azokban a családokban is megfigyelhető, ahol a gyerekek sok időt töltenek rajzfilmek és számítógépes játékok nézésével. Egy kisgyerek gyorsan megszokja a vizuális információ fogyasztását, miközben a fantáziálási képesség nem fejlődik ki. Az önálló játék pedig a képzeletre épül, képes saját világot teremteni.
Egy másik ok, amiért a gyermek nem hajlandó egyedül játszani, a túl sok játék, beleértve a tematikus és speciális játékokat is.
A kész garázs vagy babaház megfosztja a gyermeket az alkotás iránti érdeklődéstől, és 2-3 évesen még nem tudja, hogyan kell szerepjátékokat játszani. A játékok egy részét érdemes egy időre elrejteni, a sokoldalúakat (babák, állatok, autók) és a többfunkciósakat (kockák, konstruktorok) meghagyni.
Tippek
A gyermek nehezen tanul meg egyedül játszani, különösen akkor, ha megfosztják attól a lehetőségtől, hogy megfigyeljen más gyerekeket, és elfogadja viselkedésüket, másolja a cselekvéseket, vegyen részt a közös játékokban.
A szülők részéről megfelelő feltételeket kell teremteni a gyermek játéktevékenységéhez, és segíteni kell abban, hogy megtanulja szórakozni:
- Ügyeljen a biztonságra. Nem védett aljzatok, fűtőberendezések stb. jelenléte a játéktéren belül kizárt.
- Hívja fel a gyermek figyelmét arra, hogy ő a játéktér tulajdonosa és a játékvagyon tárolása. Ez megadja nekia „saját világ” érzése, és segít a rend iránti felelősség kialakításában.
- Adjon a babának különféle játékokat, de korlátozza a tárgyak számát. Egyes játékokat több hétig el lehet rejteni, majd vissza lehet adni – az újdonság hatása felkelti az érdeklődést. Ügyeljen arra, hogy a gyermek hozzáférjen ceruzához és papírhoz, építőkészlethez csecsemőknek stb. – mindenhez, ami lehetővé teszi, hogy egyedül szórakozzon.
- Vegyen részt a baba játékaiban – a gyermek ne érezze úgy, hogy egyedül van. Eleinte szoros szülői közreműködés szükséges, majd időszakosan. Fontos, hogy érdeklődést mutatjon az iránt, amivel a gyermek elfoglalt - ez segít lépést tartani az ügyekkel és a hangulatokkal, gondosan irányítani a tevékenységeket.
Egy 2-3 éves gyermek csak megtanulja, hogy hosszú ideig - 30 perctől vagy tovább - tudatos tevékenységet végezzen. A szülőknek fel kell kelteniük az érdeklődését, különben a gyermek gyorsan kilép a játékból. Ennek érdekében tegyünk fel vezető kérdéseket (hova megy az autó? mit csinál a nyuszi, ha felébred?), tanuljunk meg különböző megoldásokat keresni a rejtvényekre, találjunk ki közösen új játékokat.
A motiváció és az ösztönzés fontos eszköz a gyermek önálló játékokra való megtanításában. Feltétlenül dicsérjük meg a babát a rajzokért, kézműveskedésért, összerakott rejtvényekért, kockákból készült konstrukciókért vagy konstruktorért. Sürgesse, adjon tanácsot, hogy a játék ne jusson zsákutcába - a gyermek gyorsan elveszíti érdeklődését a lecke iránt, ha valami nem sikerül.
Szoktassuk rá a gyermeket a szerepjátékokra: családként, sofőrként és utasként, eladóként és vásárlóként játssza el a mesék cselekményeit. A gyermek, miután megértette a játékok alapelveit és cselekményét, babák és puha játékok segítségével valósítja meg azokat. Ébressze fel a gyermek fantáziáját - ajánlja fel neki, hogy építsenek garázsokat, házakat, üzleteket tömbökből, kivitelezőkből és háztartási cikkekből. Ezek a készségek gyorsan segítenek a babánakszokja meg a szerepjátékokat más gyerekekkel.
Következtetés
Hogy a gyermek egyedül tudjon szórakozni, alakítson ki otthon megfelelő környezetet. Mielőtt játékot ajánlana fel, győződjön meg arról, hogy a baba jól érzi magát, nem éhes vagy izgatott.
Ha egy 3 évesnél idősebb gyermek megtagadja az önálló játékot, ez ok arra, hogy kapcsolatba lépjen egy pszichológussal az okok feltárása és megszüntetése érdekében.