Amikor a gyermek beszélni kezd, az anya első szavai és fejlődési normái
Minden anya lelkesen álmodik arról, hogy meghallja gyermekétől az „anya” szót. Az ilyen szótagok, mint például a „ma”, „pa”, „ba”, a babák már hat hónapos korukban beszélnek. Ezeket a szavakat azonban öntudatlanul mondják. A gyermek szereti egymás után ismételni ugyanazokat a hosszú szótagokat. De mikor kezd el értelmesen beszélni a gyerek?
Ez minden gyermek fejlődésétől és tulajdonságaitól függ. A gyerekek általában kilenc-tíz hónap elteltével mondják ki az első tudatos könnyű szavaikat. Mellesleg, az első szó, amit egy gyerek tudatosan kiejt, lehet, hogy egyáltalán nem „anya”. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk, hogy a gyermek hány hónapja kezd el tudatosan beszélni. És megtanuljuk, hogyan tanítsuk meg a gyermeket beszélni anya.
Egy gyermek első szavai
A gyermek eleinte utánoz, különböző szótagokat ismétel a felnőttek után, és hangokat az állatok után. A szótagok többszöri egymás utáni ismétlésével teljes szavakat kapunk. Azonban, mint már mondtuk, öntudatlanul ejti ki az ilyen szavakat. Hat hónap után hallgat, és már kezdi megérteni a felnőtteket. Igen, kialakul a baba passzív szókincse.
A gyerekek egy éves korukra kezdenek értelmesen beszélni. És itt kialakul egy aktív aktív szótár, amikor a gyermek nemcsak azt érti, amit a felnőttek mondanak neki. De olyan szavakat is ért, amiket ő maga is ért. Egy évre körülbelül tíz szóból áll egy gyerek szókincse, hat hónapra 15-20 szóra bővül.
A csecsemők általában gyorsabban kezdik megérteni és kimondani az ad szót, mint az anya és az apa. A statisztikák szerint az ilyen gyermekek több mint fele. A baba boldogan ismétli az állatok hangját, különösen, ha vannak házi kedvencek a családban. Hat hónapos korára már nyávog, ugat és még morogni is tud. Ugyanakkor nemcsak hangokat ismétel, hanem intonációt is utánoz.
A gyermek élete első napjaitól kezdve elkezd nyelvet tanulni. Különféle hangokat hall ésfelnőtt nyelv Megtörténik a környező hangvilághoz való alkalmazkodás. Hamarosan a gyermeknek meg kell tanulnia megkülönböztetni a közeli emberek arcát és hangját, akik sok időt töltenek a gyermekkel. Természetesen először is az anya.
Anya hangja kiemelkedik többek között. A gyermek gyorsan felfogja a hangját. Ezért az anyának kell gyakrabban és hosszabb ideig kommunikálnia a babával, mint másoknak, és folyamatosan beszélnie kell vele. Az aktív kommunikáció segít elsajátítani a nyelvet, és hamarosan a baba képes lesz kiejteni az első tudatos szót.
A gyermek beszédfejlődése
| Életkor | Jellemzők | Mit mond a baba |
| 1 hónap | A gyermek sírással kommunikál, a hónap végére elkezdi hallgatni a környező hangokat, és reagál a hozzá intézett beszédre. | Az a-a, o-o, u-u, u-a stb. típusú magánhangzók és kombinációk. |
| 2-3 hónap | A hangok érzelmi színt kapnak; a harmadik hónap végére a baba zúgni és dúdolni kezd; új intonációk jelennek meg, a gyermek megfelelő reakciót vár | Az énekes magán- és mássalhangzó hangokat ejt ki, például a-a, a-hy, a-hu |
| 3-5 hónap | A gyaloglás aktívan fejlődik; a gyermek elkezd babrálni és beszélni az első szótagokat; nő a felnőttekkel való kommunikáció igénye; a gyermek fokozatosan elsajátítja a g, k, x, b és p mássalhangzókat | Különböző hangok és kombinációk különböző sorrendben, például ha, gu, amu, agi |
| 6 hónap | Elkezdi ismételni a szótagokat és megérti a felnőttek nyelvét, amely a gyermekek passzív szókincsét alkotja; könnyen felismeri a rokonokat és a barátokat; a gügyögés hasonlít a valódi szavakhoz, de még nem valósultak meg, hanem névadó | Megismétli és kiejti a szótagláncokat, például ma-ma, pa-pa, ba-ba |
| 7-8 hónap | A gyermek reagál a nevére, megváltoztathatja hangjának hangszínét és hangerejét, passzív szókincset alkot; megkezdődik az aktív szókincs kialakítása; a baba megérti a neki címzett mondatokat | Hangokat rajzol és váltogatja a magas hangokat, utánozza az állatok hangját, mint például nyávo-miau, hú-jaj, múúú, stb. |
| 9-10 hónap | Megtanul új hangokat, és elkezdi kimondani az első könnyű szavakat; ismeri a gesztusokat, beleértve a fejbiccentést, integetést, ujjal mutogatást egy személyre vagy dologra | Világosan ejti a la-la-la ta-ta stb. szótagokat; akár 10 egyszótagos hangutánzatot beszél |
| 11-12 hónap | Tudatosan kezd könnyű szavakat beszélni; érti a hozzá intézett nyelvet, megmutatja test- és arcrészeit, ismerős állatokat, embereket | Könnyű szavakat mond: anya, apa, nagyapa, nagymama stb. |
| 1-1,3 év | Az első életévben a gyermek aktív szókincse körülbelül tíz szót tartalmaz; 1,3 év alatt 15 szóra bővül | Kiejti és megérti a könnyű szavakat (anya, apa stb.), a játékok nevét, folyamatait és ismerős neveket |
| 1,5 év | A baba körülbelül húsz szót tud, és két szóból kezd kifejezéseket alkotni; az első igék megjelennek a gyermek beszédében, de továbbra is hibásan használja a főnevek, melléknevek és névmások nemét | Könnyű szavakat és kifejezéseket mond, mint például: adj, vigyél játékot, szürke nyuszi, elesett medve stb. |
| 2-3 év | A gyermek körülbelül 50 szót tud, mondatokat alkot, szavakat esetenként és számonként változtat; emlékszik rövid versekre és viccekre; a gyermek teljesen érti a felnőtt nyelvét, és kettős kérést is tud teljesíteni (fogd a játékot és add oda nekem) | Fázisokat és egyszerű mondatokat alkot, kimondja tetteit és vágyait, például énElmentem sétálni, zabkását eszem, játszani akarok stb. |
Hogyan tanítsuk meg a gyermeket, hogy tudatosan mondjon anyát és más szavakat
- Minden műveletet kísérjen az anya szóval. Például jött anya, anya eteti Szergejt (a gyerek neve), anya fáradt, anya kását főz stb.;
- Játssz a "Hol van anya" játékkal. Fedje le az arcát a kezével, és kérdezze meg a gyermeket, hol van anya. Hat hónap elteltével a baba könnyen megérti az ilyen kérdéseket, és még az ujjával is a megfelelő személyre vagy tárgyra mutat;
- Amikor a gyermek fejét simogatja, azt mondja, hogy egy anya simogatja lányát vagy fiát;
- Használjon különféle játékokat, gyakorlatokat a beszéd és a finommotorika fejlesztésére. A két évnél idősebb gyerekekkel elkezdheti olvasni, tanulni és memorizálni a kis, rövid verseket. Jól segít az artikulációs torna és a tapsos játékok játékokkal;
- Amikor a gyermek tudatosan mond egy szót, ismételje meg utána a szót, és dicsérje meg;
- Értékelje és bátorítsa a rajznyelv fejlődését. A dicséret a legjobb ösztönző a fejlődésre;
- A gyermek tanításához, amikor beszél vele, nézzen közvetlenül a gyermek szemébe;
- Annak érdekében, hogy a baba gyorsabban megtanuljon egy bizonyos szót mondani, ismételje meg gyakrabban;
- A felsorolt ajánlások segítségével a gyermek olyan szavakat is megtaníthat, mint apa, nagyapa, nagymama, nagybácsi, nagynéni stb. Ehhez a családban próbálják meg harmadik személyben hívni egymást. Például eljött a pápa; nagyapa, nagymama, menjünk enni és így tovább;
- A gyermek helyes és teljes fejlődésének biztosítása érdekében rendszeresen végezzen masszázst és rendszeresen végezzen vízi eljárásokat, vegyen részt sportban és fizikai gyakorlatokban a babával.
Ha a gyerek nem beszél
Minden gyermeknek megvan a maga fejlődési útja. Ez öröklődéstől, temperamentumtól és jellemtől, nemtől függholmik, a fejlődés feltételei és a környezet, a napi rutin, sőt a táplálkozás. Egyes gyerekek később kezdenek beszélni, mint mások, és nincs ezzel semmi baj. Az ilyen viselkedés gyakran jellemző a nyugodt és flegma csecsemőkre.
A szakértők megjegyzik, hogy a fiúk átlagosan egy-két hónappal később kezdenek beszélni, mint a lányok, de rövid időn belül utolérik. Kétnyelvű környezetben, amikor két vagy több nyelven beszélnek a családban, a gyermek nehezebben érzékeli az információkat, így később elkezdhet beszélni. Ezenkívül a beszéd fejlődését negatívan befolyásolja a monoton környezet és az emberekkel való elégtelen kommunikáció. A kommunikáció és a friss benyomások hiánya miatt a gyermeknek egyszerűen nincs miről beszélnie.
Az ilyen viselkedés súlyos oka a stressz, a szülőkkel való érzelmi kapcsolat hiánya és különféle pszichológiai problémák. Ha a gyermek ritkán látja és kommunikál az anyjával, az negatívan befolyásolja a gyermek érzelmi állapotát és pszichológiai fejlődését. A kisgyermekek élesen érzik a feszültséget és a konfliktusokat a családban. Ez szintén negatívan befolyásolja a baba fejlődését és jólétét.
A legsúlyosabb okok a súlyos beszédzavarok, köztük az afázia, a dysarthria, a szenzoros és motoros alalia. Az orvosi problémák közül megkülönböztetik a veleszületett rendellenességeket és a méhen belüli fejlődés rendellenességeit, a genetikai betegségeket és a süketséget. Az ilyen betegségek szakszerű beavatkozást és megfigyelést igényelnek.
Mikor kell riasztót fújni
- Az élet első hónapjaiban a gyermek nem sikoltoz;
- Négy-öt hónapos korában a gyermek nem jár, nem reagál az anya megjelenésére ujjongással vagy mosolygással;
- A mellkas nem hallgat a hangokra;
- Hét-kilenc hónapos korában a gyermek nem ismeri fel a rokonok hangját, nem gügyög és nem ismétel hangokat vagy szótagokat;
- Egy éves korában a gyermek egyetlen szót sem ej ki, és nem érti a hozzá intézett nyelvet;
- 1,5 évesen a gyermek nem beszél egyszerű és könnyű szavakat, nem reagál a megjegyzésekre és kérésekre;
- Két évesen a gyerek nem beszél, vagy nagyon keveset beszél, kérést nem tud teljesíteni.
Ha hasonló eltéréseket észlel a gyermek fejlődésében, mindenképpen forduljon orvoshoz. Ellenőrizni kell a hallást és a képességek mentális funkcióinak fejlettségi fokát. Látogasson el gyermekneurológushoz és fül-orr-gégészhez, logopédushoz és pszichológushoz.