Az oltás megtagadása globális fenyegetéssé vált
Az Egészségügyi Világszervezet 2019-ben felvette a védőoltás megtagadását a globális egészségügyi veszélyek listájára. Ez a tendencia számos országban, beleértve a fejletteket is, évek óta fennáll. Szakértők szerint ez lelassítja és szó szerint nullázza az előrehaladást számos oltással megelőzhető betegség elleni küzdelemben.
A védőoltások megtagadása bekerült a tíz globális fenyegetés közé, amelyek felnőtteket és gyermekeket fenyegetnek. Sok anya és apa azonban nem siet csecsemőjének beoltatásával. Napjainkban a védőoltás visszautasítása általános gyakorlat mind a gyermekek, mind a felnőttek körében.
Miért kell oltást végezni?
A szakértők több okot is jeleznek ennek a viselkedésnek. Ez önbizalom és nemtörődömség, amikor az ember a szerencsében bízik, hogy a betegség megkerüli őt. Emellett nehézségek merülnek fel az oltás beszerzésében, kétségek merülnek fel az oltás hatékonyságával és biztonságosságával kapcsolatban.
Az utóbbi két szempont gyakran megtalálható polgáraink körében. Ma már az interneten és a tömegtájékoztatási médiában olyan kommenteket és véleményeket találhatunk, hogy egy ember mégis megbetegedett, miután beoltották influenza elleni védőoltással. Aki pedig nem olt, az nem fázik meg.
Mások félnek a komplikációktól. Könnyen találkozhatunk elrettentő történetekkel az interneten és a tömegtájékoztatási eszközökön, hogyan vált rokkanttá egy gyerek az oltás után, vagy görcsöt kapott a gyerek. De az ilyen történetek gyakran hamisnak bizonyulnak, és nem erősítik meg. Általános szabály, hogy az oltás egy vagy két napig tartó enyhe hőmérséklet-emelkedésre korlátozódik.
A szakértők azonban arra hivatkoznak a jelentésben, hogy a védőoltás évente két-három millió halálesetet akadályoz meg. Ha pedig nőne az oltottak száma, további másfél millióval csökkenne a halálozás.
Az oltást ellenzők számának növekedése ennek következtében csökkenti a kollektív immunitástamelyet a vírus mutál és a jövőben könnyen áttör a beoltott szervezeten. Ezért még a beoltott emberek is elveszítik a védettséget.
Ráadásul a védőoltások elutasítása miatt manapság komolyan nő a betegek száma. Például a kanyaró előfordulása csaknem harmadával nőtt. Az influenza megbetegedésének kockázatát pedig külön globális fenyegetésként jelölték meg.
Tíz globális egészségügyi fenyegetés 2019-ben
- Légszennyezés és klímaváltozás. A WHO kutatásai szerint a bolygó lakosságának 90%-a szennyezett levegőt lélegzik. Ez súlyos környezeti károkat okoz, és károsítja az emberi egészséget. A szennyezett levegő agyvérzést, tüdő-, ér-, szív- és agybetegségeket okoz;
- Nem fertőző betegségek, beleértve a rákot, a cukorbetegséget, a szív- és érrendszeri betegségeket. Minden évben ezek okozzák a halálozások 70%-át világszerte. Ez magában foglalja a 30-69 éves korban bekövetkezett korai halálozást;
- A fertőző betegségek, köztük az ebola és más láz vagy vírusok, főként a harmadik világ országaiban gyakoriak.
- A dengue-láz gyakori az ázsiai és latin-amerikai országokban. Ezt a betegséget nehéz azonnal felismerni, mivel influenzaszerű tünetei vannak. Szúnyogok terjesztik, súlyos formában halálhoz is vezethet. Ebben az esetben a halálozási arány eléri a 20%-ot. A dengue-láz veszélye évről évre nő, és a WHO becslései szerint a világ lakosságának már 40%-át fenyegeti ez a betegség;
- Az oltás elutasítása és az oltással szembeni rezisztencia. Továbbra is a védőoltás a leggazdaságosabb és leghatékonyabb betegségmegelőzési módszer;
- Globális influenzajárvány. Évente körülbelül 650 000 ember hal meg ebben a betegségben. A vírus viszont fejlődik. Ez növeli a védett és oltott immunitásba való behatolás képességét. Ezért a szakértők minden évben újakat fejlesztenek kitörzsek;
- A baktériumok és gombák, paraziták és vírusok rezisztenciája az antibiotikumokkal szemben. Ezek az organizmusok mutálódnak, fejlődnek és fejlődnek. Ennek eredményeként alkalmazkodnak a hasonló gyógyszerekhez, és az utóbbiak megszűnnek. Ez azt eredményezi, hogy a tuberkulózis és a tüdőgyulladás, a gonorrhoea és a szalmonellózis kezelése nehezebbé válik. És növekszik az e betegségek miatti halálozás;
- Az AIDS és a HIV továbbra is a globális fenyegetések listáján szerepel, annak ellenére, hogy e vírusok kezelése és ellenőrzése terén elért előrelépés. Évente átlagosan egymillió ember hal meg HIV-fertőzésben. Ugyanakkor ma 37 millió beteg van. Sajnos sok más országgal ellentétben Oroszországban a Snead-járvány tovább növekszik, és a legnehezebb a helyzet a helyi börtönökben és kolóniákban;
- Gyenge egészségügyi rendszer, különösen az elsősegélynyújtás. Sok régióban még mindig megfelelő az egészségügyi alapellátás, az orvosi ellátás elégtelen, és az alapvető egészségügyi szolgáltatások a társadalom minden tagja számára elérhetetlenek;
- Elfogadhatatlan életkörülmények. Ma a világon az emberek 22%-a elhúzódó válsághelyzetben él, amelyet éhség, szárazság, katonai konfliktusok, szegénység stb.
WHO ajánlások
A WHO szerint a védőoltás a leghatékonyabb módszer a betegségek elleni küzdelemben. Az időben elvégzett védőoltások évente több millió életet mentenek meg. Ugyanakkor a szakértők az oktatásban és a promócióban a fő szerepet az orvosokra és más egészségügyi dolgozókra ruházzák. Együtt kell működniük a lakossággal, el kell magyarázniuk az oltás szükségességét, és megbízható információkat kell terjeszteniük.
Az Egészségügyi Világszervezet 2019-ben a humán papillomavírus elleni vakcina lefedettségének bővítését tervezi, mivel ez a méhnyakrák és más betegségek fő okozója.onkológiai betegségek. A humán papillomavírus elleni védőoltás serdülőkorban segít csökkenteni e betegségek kockázatát.
Kell-e beoltani a gyerekeket?
A szülészetről elkezdik beoltani a gyereket. Az első évben kötelező védőoltást kap hepatitis B és gyermekbénulás, szamárköhögés, tuberkulózis, diftéria, mumpsz, rubeola, kanyaró és tetanusz ellen. Egyes védőoltások azonban már idősebb korban is adhatók. Általános szabály, hogy a kötelező vakcinázás több szakaszban, több éven keresztül történik.
A választható védőoltások között megkülönböztetik a hemofil és pneumococcus fertőzések, a bárányhimlő, a humán papilloma vírus és az influenza elleni védőoltásokat. Az orvosok azt tanácsolják azoknak a gyerekeknek, akik oktatási intézményekbe járnak, és gyakran csoportosítják magukat, hogy ezt minden évben végezzék el. Ezenkívül az eljárást olyan embereknek ajánljuk, akik rendszeresen érintkeznek másokkal. Gyenge immunitással és azok, akik hajlamosak a fertőző betegségekre és gyakran megbetegednek.
Az első influenza elleni védőoltás már hat hónapos korban beadható. Az orvosok azonban azt tanácsolják, hogy tartózkodjanak ettől az eljárástól, ha a baba szoptat. A tej telíti a szervezetet a szükséges védőelemekkel, ami lehetővé teszi antitestek termelését és erős immunitás kialakítását.
Orvosaink a kötelező védőoltásokat javasolják, hiszen hazánkban sem ritkák azok a betegségek, amelyek elleni küzdelemre hivatottak. De érdemes emlékezni arra, hogy az oltás nem ad teljes garanciát arra, hogy a gyermek nem lesz beteg. Ez különösen igaz az influenza elleni oltásokra.
A vírusellenes vakcina azonban megelőzi a szövődményeket, és a betegség gyorsabban és könnyebben elmúlik.